udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
90
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90
Névmutató:
Orbán Ferenc
2001. július 23.
Júl. 23-án kezdődik a tusnádfürdői Univers Kempingben a XII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. Bencze Tibor főszervező szerint már a rendezvény nyitónapján ki lehet tenni a megtelt feliratot. Legkevesebb 1000 regisztrált résztvevő lesz ott a szabadegyetem megnyitóján. Az első napi előadások témája: Schengenen innen és túl, jelen lesz Berta Krisztina, magyar belügyminisztériumi államtitkár, Vasile Dancu román köztájékoztatási miniszter, Pavel Abraham, román belügyminisztériumi államtitkár, Túri-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter. Délután 50-es évek a Székelyföldön, Ifjúság-munkaerőpiac-elvándorlás, Csángókérdés, Bankrendszer román-magyar viszonylatban valamint a Média kihatása a román-magyar kapcsolatokra tematikákban tartanak előadásokat. /Orbán Ferenc: Mától a tusnádfürdői Univers Kempingben. XII. Bálványosi Szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./2003. augusztus 29.
A nyolcvanéves Orbán Ferenc népi szobrász most is dolgozik otthonában, Csíktaplocán, Csíkszereda közvetlen szomszédságában. Orbán Ferenc a maga szórakoztatására, kedvtelésére készített szobrokat, majd másoknak is felfigyeltek rá, a népi alkotások házának irányítóitól is biztatást kapott. Imádkozó székely című szobrával megajándékozta Márton Áron püspököt pappá szentelésének 50. évfordulóján, amire köszönőlevelet kapott a jeles személyiségtől 1974-ben. Az elismerő, köszönőlevelek között van egy tavaly kelt levél is, amelyben ez áll: "A Mária-szobor azért is különösen kedves nekünk, mert biztos vagyok benne: annyi balszerencse közt a Boldogasszony tartott meg minket, akinek Szent István felajánlotta hazánkat." Aláírás: Lévai Anikó és az Orbán család. A volt miniszterelnök családját valaki megajándékozta a Feri bácsi szobrával, és a köszönőlevél megérkezett a faragó címére. Magyarországon egymást követő kiállításokon aratott sikereket a székely mester. Az utóbbi időben ugyanis inkább "Jézus-faragó" ember lett belőle, vagyis az egyházi témák kerültek előtérbe. /Ferencz Imre: A műkedvelés udvarában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./2003. október 13.
Okt. 11-én Csíkszeredában, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem aulájában második alkalommal rendeztek kulturális vitafórumot. A szervező intézet, a Hargita Megyei Kulturális Központ nevében, annak igazgatója, Karda Emese nyitotta meg a fórum munkálatait. Szőcs Endre, a székelyudvarhelyi iroda vezetője bemutatta a HMKK kulturális adatbázisát, s arra kérte a munkatársakat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet az adatbázis folytonos felfrissítésében. Életműdíjat adtak át a 80 éves csíkszeredai népi szobrász, Orbán Ferencnek, a kitüntetést Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészek Szövetségének szakbizottsági elnöke nyújtotta át. A szakemberek hat szekcióban (népzene-néptánc, kórusok, fúvósok, fotográfia, népművészet-népi mesterségek, amatőr színjátszás) folytatták a tanácskozást. /Kristó Tibor: Kulturális vitafórum Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./2004. december 22.
A Szabadság napilap elmúlt 15 éve alatt a szerkesztőség többen tagja meghalt, így Bazsó Zsigmond, Krizsán Zoltán, Nagy Károly, Okos György és Pálfi Mircea, akik a rendszerváltás utáni években még aktív tagjai voltak a lapnak. Sok olyan kolléga van, aki innen ment nyugdíjba, vagy más lapoknál keresett magának munkahelyet, többen Magyarországra telepedtek át. Gál Mária, Dózsa Sándor, Horváth Gyöngyvér, Kiss János, Krajnik-Nagy Károly, László Ferenc, Lokodi András, Nits Árpád, Nits Ilonka, Orbán Ferenc, Ördög Béla, Pillich László, Szabó Piroska, Székely Raymond és Turós Jakab László hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak a Szabadság belső munkatársaiként. /Makkay József: Munkatársaink voltak... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2005. november 21.
Első alkalom volt, hogy a két ország tudományos akadémiája nem Bukarestben vagy Budapesten, hanem Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen szervezte meg közös rendezvényét, a Román–Magyar Gazdasági Kerekasztalt. A Román Akadémia Nemzeti Gazdasági Kutatóintézete (NGK), valamint a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete (VGKI) között már a 80-as évek végétől létezik együttműködés. Mircea Ciumara volt pénzügyminiszter, az NGK elnöke szerint fontos, hogy a két akadémiai intézet kölcsönösen informálja egymást kutatási eredményeiről, másodsorban pedig a régióban végbemenő gazdasági folyamatok kapcsán közös álláspontot alakít ki a két intézet, amelyet javaslat formájában terjesztenek a két ország kormánya elé. A kutatások főként Románia és Magyarország EU-csatlakozási problémáit, a gazdasági átmenet sajátos folyamatait, valamint a globalizációs témaköröket érintik. /Orbán Ferenc: Román–magyar akadémiai kerekasztal. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 21./2005. december 21.
December 20-án volt Baróton a Művelődési Házban az Összefogás Napja rendezvénysorozat kezdő előadása. A hatéves, leukémiában szenvedő Bocz-Zoltán Imola megsegítéséért óvodástársai, ismerősök és idegenek fogtak össze, akik az egész napos rendezvény bevételét ajánlották fel a kislány életének megmentését jelentő műtét magas költségeihez. Először a sepsiszentgyörgyi Fabatka zenekar óvodásoknak tartott műsora hangzott el. A rendezvényen fellépett zenekarok és előadók között szerepeltek magyarországiak és sepsiszentgyörgyiek is. Orbán Ferenc és Porzsolt Erzsébet előadásában megzenésített verseket, meséket hallhattak a résztvevők. Az Erdővidék Néptáncegyüttes előadása után a baróti katolikus ifjak csoportjának BAKI együttese koncertezett, majd a baróti katolikusok Csillagösvény együttese szórakoztatta a közönséget. Az előadássorozatot a baróti Transylmania etno-rock zenekar zárta. /Ilyés Piroska Összefogás napja Erdővidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./2006. március 17.
Azért döntöttem úgy, hogy egy nappal az ünnepségek után érkezek Székelyudvarhelyre, hogy a Magyarország nemzeti ünnepének kijáró elnöki protokoll ne borítsa fel a helyi programot. Azonban félreértés ne essék, nincsenek komplexusaim, Románia határain belül akkor és olyan ünnepségre megyek el amilyenre akarok – szögezte le március 16-án a Székelyudvarhelyre érkező Traian Basescu. A „meglepetésszerűen” Udvarhelyre érkező államfő látogatását rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. A városközpont valósággal kéklett a sok egyenruhástól. Az államfő kifejtette, látogatásának célja, hogy folytassa a Szász Jenő polgármesterrel a múlt héten Bukarestben megkezdett eszmecserét, ugyanakkor tájékozódni kíván az udvarhelyi lakosságot érintő problémákról. A Szász Jenővel zárt ajtók mögött folytatott megbeszélésen, többek között, Ladányi László alpolgármester, Constantin Strujan prefektus, Antal István és Mircea Dusa parlamenti képviselők is jelen voltak. A beszélgetésen terítékre került a helyi tanács és a polgármester közti konfliktus. Basescu államelnöki és volt polgármesteri minőségében is utalt arra, hogy nem szerencsés ha a helyi tanács aláássa a polgármester legitimitását. Basescu elmondta, autonómiáról csak a jelenlegi alkotmányos keretek között lehet beszélgetni. Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e a székely nagygyűlésen elhangzottakkal, Traian Basescu elmondta: államelnökként nem érthet egyet egy tiltakozó jellegű megmozdulással, viszont tiszteli a szabad véleménynyilvánítás jogát. Az államfő és kísérete gyors látogatást tett a városi sportcsarnokban is, innen az udvarhelyi ortodox parókiához hajtott Basescu, ahol Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke fogadta. Szász Jenő a látogatást követően a Hargita Népének adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: Traian Basescuban ma jobban bízok, mint a romániai magyar politikai elitben. Jóhiszemű vagyok, ha valaki őszinte párbeszédet kezdeményez velünk, ezt jóhiszeműen kell fogadnunk. Természetesen addig, amíg nem győződünk meg az ellenkezőjéről – fűzte hozzá. /Orbán Ferenc, Szüszer-Nagy Róbert: Államfői „meglepetés-látogatás” Udvarhelyen. Basescu: autonómiáról csak alkotmányos keretek között lehet szó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./2006. április 8.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes Sepsiszentgyörgyről Csíkszereda felé haladva állt meg Csíkszentimrén, hogy a tavaszi áradások okozta károkról tájékozódjon. Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere kifejtette, hogy a két éve különvált település az önállósodással járó többlettevékenység mellett kell megküzdjön minden évben a természeti csapással. Ezután az árvíz által érintett települések – Karcfalva, Madéfalva, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Tusnád, Tusnádfürdő és Kászonaltíz – polgármesterei vázolták a településeket ért károkat. Miklós Géza, a Hargita Megyei Vízgazdálkodási Hivatal igazgatója arra figyelmeztetett, hogy ha nem folytatják az Olt mentén a tavaly megkezdett árvízvédelmi munkálatokat, továbbra is árvizekkel kell számolni a környéken. Markó Béla úgy értékelte, hogy az árvíz elleni védekezés a hosszú távú székelyföldi árvízvédelmi stratégia kidolgozásán múlik. /Orbán Ferenc: Markó Béla a Székelyföldön. Alcsíkon az árvízhelyzetről tájékozódott. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 8./2006. május 3.
A Hargita Megyei Ifjúsági Napokat lezáró konferencián május 2-án előadást tartott többek között Kötő József, az Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkára; Darvas Kozma József esperes-plébános, valamint fiatal szociológusok és ifjúsági szervezetekben tevékenykedők. Az előadások témái a fiatalok szabadidős tevékenységeit, fiatal közéleti tisztségviselők problémáit érintették, nem utolsósorban részletesen szó esett arról is, hogy az egyház miként járul hozzá a felnövekvő generáció szabadidős tevékenységeihez. A konferenciát követően három kategóriában osztottak ki díjakat. Annak függvényében, hogy melyik település mekkora összeget fordít ifjúsági tevékenységekre, az ifjúságbarát település első helyezettje Csíkmadaras, második Gyergyószárhegy, harmadik pedig Csíkszentimre lett. A legeredményesebb ifjúsági szervezet első díját a Szentmihály-Ajnád-Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) kapta, második helyen a Csángó Ifjak Középloki Közössége végzett, míg a harmadik helyen a Csekefalvi Ifjúsági Egyesület és a Concordia Egyesület osztozott. A közösségért kiemelten tevékenykedő fiatal díj első helyezettje a gyergyóditrói Fazakas Szilárd, a második díjat megosztva a gyimesközéploki Gellért Adél és a gyergyószentmiklósi Sándor Piroska kapták, a harmadik díjat pedig a balánbányai Kovács Róbert érdemelte ki. /Orbán Ferenc: Ifjúsági díjakat osztottak ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./2006. július 6.
Mintegy 15–20 méter hosszúságban károsodott a XV. századi csíksomlyói templom cinteremfala az ott zajló vízvezetési munkálatok miatt. Kosza Antal, a régészeti felügyelet vezetője naponta végzett terepszemlét a helyszínen. Két ilyen látogatás között tették tönkre a régészeti leletet a kivitelező munkásai. A somlyói kegytemplom helyén valamikor egy XV. században épült templom állt, aminek udvarát két fal vette körül. Ezek később, becslések szerint a XVII–XVIII. században épültek – tájékoztatott Darvas Lóránt régész. A fal körülbelül 80–100 centiméter széles, és a teteje közvetlenül az aszfaltszőnyeg és annak 8 centiméteres alapozórétegéig ér. A leletet egyelőre letisztítják, és mentik, ami menthető. /Orbán Ferenc: Megrongált régészeti leletek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./2006. november 25.
Amit a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem a multikulturalitás zászlaja alatt művel a magyar feliratok ügyében, az már tényleg állam az államban felállás, állapította meg a lap munkatársa, Orbán Ferenc. Ismét Kolozsváron akadt emberére a magyar felirat. Az egyetem szenátusa tavaly májusban hozott egy döntést, melynek értelmében már régen ki kellett volna helyezni a többnyelvű feliratokat. /Orbán Ferenc: Táblaháború. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./2006. december 15.
Feri /Gyurcsány Ferenc/ előbb műszakban széttalicskázta a magyar politikai diskurzus hitelét, most pedig tárgyalóasztalhoz hívta a határon túli magyarok vezetőit. Közölte, hogy Magyarország az Illyés Közalapítvány kihelyezett alkuratórumait visszaveszi. Ezzel igazolja választói előtt, hogy lám-lám a(z) (el)szakadt magyarok tartják a markukat az Illyés Közalapítvány kapujában. A határon túli magyar vezetők ne vegyenek mérget mindarra, amit Feri azon a találkozón ígért. Nincs kizárva, hogy a Feri megint hazudott. /Orbán Ferenc: Feri és a határon túl. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./2006. december 30.
Bálint András-díjjal idén Orbán Ferencet, a Hargita Népe munkatársát, valamint Kovács Csabát, az Erdély.ma internetes hírportál szerkesztőjét tüntette ki a Bálint András Alapítvány. Kovács Csaba a hírportálon végzett önkéntes munkájáért kapta a díjat. /Átadták a Bálint András-díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./2007. január 10.
Megjelent Orbán Ferenc ötödik önálló albuma Egyedül – annak, aki kíváncsi címmel. A székelykeresztúri születésű, Marosvásárhelyen élő zenész most is újított: a dalokon kívül ezúttal a szövegeket is ő jegyezte. Első, 2001-ben megjelent, Gyermekvilág című albumán Orbán Weöres Sándor verseket zenésített meg. Második, 2002 őszén kiadott Pilinszky-dalok című albumán Pilinszky János verseiből válogatott, míg harmadik, 2005-ben megjelent Örökség című korongjára Wass Albert irodalmi hagyatékából válogatott szövegeket. Szintén 2005-ben jelent meg az a Mozsikácska című lemez, amelyen Porzsolt Erzsébet színművészeti főiskolát végzett hallgatóval, valamint Bucsuházy Viktória, a Győr melletti Rajka falubeli első osztályos kislánnyal adnak elő nép- és gyermekdal feldolgozásokat. Orbán Ferenc 2004-ben végezte el Marosvásárhelyen a kántor-tanítóképző főiskolát, 2006-ban pedig a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatóriumot, azóta Marosvásárhelyen és környékén zenetanár. /Töprengő dalok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./2007. június 4.
Az RMDSZ Szabadelvű Köre június 1-jén Csíkszeredában kerekasztal-beszélgetést rendezett. A liberális platform vezetője, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor élesen bírálta a szervezet vezetését. Magyari Nándor szociológus ismertette egy telefonon végzett felmérés eredményeit hangsúlyozva: ha az RMDSZ nem kezd tárgyalásokat Tőkés Lászlóval, valószínűleg az erdélyi magyarságnak nem lesz európa parlamenti képviselője. /Orbán Ferenc: Útkeresés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./2007. augusztus 7.
Ünnepélyes keretek között nyitották meg augusztus 6-án Csíkszentimrén, a Büdösfürdőn az Európa Szabadegyetem – Ifjúsági Tábor elnevezésű egyhetes rendezvényt. Kencse Előd, Csíkszentimre polgármesterének köszöntőszavai után dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, majd Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke szólt a táborlakókhoz. Beszédében rámutatott, a Kárpát-medencei magyarság feladata, hogy a közös múltat jövővé formálja. Felszólalt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és a tábor egyik fővédnöke, aki az emlékév megszervezésének előzményeit osztotta meg a hallgatósággal. A büdösfürdői szabadegyetem része a Szent Imre Millenniumi Emlékévben meghirdetett rendezvénysorozatnak. Valamennyi Kárpát-medencei, a herceg nevét viselő település megünnepli a kerek évfordulót. A tábornyitó egyben az Együtt Határok Nélkül – Szent Imre millenniumi lovastúra egyik állomása is volt. Mintegy 20 hagyományőrző lovas, huszáregyenruhában felvonult a szabadegyetem színpada előtt, majd a papi áldás után folytatták útjukat. A túra szeptember elsején ér célba, ekkor érkeznek meg a lovasok Szentjobb (Bihar megye) településre. /Orbán Ferenc: Európa Szabadegyetem. A fiatalok védőszentjének szellemében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./2007. augusztus 10.
Befejeződött-e az átmenet Európában, hová és mennyien emigráltak a magyarok, illetve miért van a csavarnak szabványa az unióban, ha a kisebbségi kérdéseknek nincs? Elsősorban ezekre a kérdésekre adtak választ a büdösfürdői Európa Szabadegyetem előadói. Puccsnak, forradalomnak vagy reformnak nevezhetőek azok a folyamatok, amelyek révén a kelet-közép-európai országokban végbement a rendszerváltás? Talán egyiknek sem, a szakma az átmenet megnevezésben egyezett ki – mondta Zárug Péter Farkas politológus előadásában. A jelek szerint Románia jobban beépítette a rendszerváltást a társadalmi alrendszerekbe – oktatás, egészségügy –, mint Magyarország, azzal, hogy jobban felelt a nemzetközi kihívásokra. A magyarság egyharmada a Kárpát-medence nem magyarországi területein él, egyötöde pedig a Kárpát-medencén kívül. Bakos István kutató előadásában részletesen vázolta a történelmi eseményeket. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári rangú vezetője megállapította, hogy az EU a normahiány miatt képtelen előírni Romániának – és még jó néhány tagállamnak –, hogy miként bánjanak kisebbségeikkel. /Orbán Ferenc: Félúton jár az Európa Szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./2007. augusztus 13.
Az egyhetes, Büdösfürdőn megrendezett Európa Szabadegyetem záróakkordjaként augusztus 12-én felavatták Szent Imre herceg mellszobrát Csíkszentimrén, a polgármesteri hivatal előtti kertben. A mellszobor Lantos Györgyi szobrászművész alkotása. A templom előtti téren zászlófelvonás volt, a nemzetiszínű lobogóra felkerült a Szent Imre nevét viselő települések díszszalagja is. A szobor talapzata mellett elsőként Kencse Előd polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. A szobor leleplezését követően Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Szent Imre Millenniumi Emlékév kezdeményezője mondta el ünnepi beszédét. Az Árpád-házi királyfi otthon van Csíkszentimrén, emelte ki Lezsák Sándor, aki arra kérte a helyieket, hogy minél több történetet, feljegyzést, legendát gyűjtsenek össze a falu névadójáról. /Orbán Ferenc: Csíkszentimre. Névadója szobrát avatta a település. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./2007. szeptember 7.
A Markó–Tőkés-csúcstalálkozó végkifejletéről Orbán Ferenc azt írta, hogy a megegyezést a politikus urak hiúsága akadályozta meg. Szerinte Tőkés László elfogadta volna a közös listát, ha annak élére állítják. /Orbán Ferenc: No de amúgy is. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./2007. szeptember 22.
Milyen fiatal, s már kommunista! – lehetne mondani a magyarországi korrupciós ügyben, a Zuschlag-ügyben. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a tévé Napkelte műsorában elejtett egy megmosolyogtató mondatot. „Meg kell vizsgálni a civilszervezetek finanszírozásának mechanizmusát. ” Zuschlag Jánosnak menettérti bérlete volt az MSZP képviselőfrakciója és a bábáskodásával létrehozott „civilszervezetek” kasszája között. Tehát Zuschlag-ügyben civilszervezetekről nem beszélhetünk. Általában a közép-kelet európai posztkommunista országokban nem lehet civil szféráról és civilszervezetekről beszélhetünk, tisztelet a kivételnek. Civilszervezetek vannak, még Csíkszeredában is. A Polgár-Társ Alapítvány vezetője megadta az igazi civilkedés receptjét: meg kell tanulni pénzeket pályázni Amerikából és Európából, és akkor nem kell kiszolgálni a helyi vagy országos, politikai elitnek nevezett csoportot ahhoz, hogy a szervezet hozzájuthasson a működéséhez szükséges alapokhoz. A baj ott kezdődik, hogy a civilek finanszírozása túlságosan kormányfüggő. A mai romániai magyar politikai élet megosztott. Az ifiszervezetek is lassan leképezik a magyarországi megosztottságot, az sokkal fájdalmasabb. /Orbán Ferenc: Importcivilek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./